A 80-as évek vége felé születtem Budapesten férfinak és az is akarok maradni sorsom fonalának elvarrásáig. Az érettségit teljesen véletlenül adták oda, vagy valami adminisztrációs hiba folytán lehetséges, hogy kaptam, mert sok minden vagyok, de érett az még biztos nem. Szeretek aludni, enni és szeretem, ha sztárolnak. Főképp Mobyval, Sean Kingstonal, Mattafixel, Kiscsillaggal, Amorf Ördögökkel, Carolina Liar-el és Kowalskyval döngetem a dobhártyámat, valamint feleségem tűrőképességének felső határán lévő kapuját. De jóformán mindent és mindenkit meghallgatok, csak mosolyogjon!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.